Összefoglaló néven, leegyszerűsítve “blockchain”-nek nevezünk sokfajta olyan technológiát, amely valamilyen módon a Bitcoin által inspirált fejlesztési trendhez kapcsolódik. A közös név azonban nem jelenti azt, hogy létezne a “blockchain” általános fogalma, amely leírja a címke alá sorolt összes megoldás közös jellemzőit.

Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan mentális modellt, amelyek egymástól sok mindenben eltérnek, mégis a “blockchain” név alá szokták őket sorolni. Akkor, amikor valamilyen konkrét feladat megoldásáról gondolkodunk, célszerű ezek között különbséget tenni, és megkeresni azt a konkrét megoldást, amely a legjobban illik a problémához.

“Módosíthatatlan főkönyv” (angolul “immutable ledger”)

Ezt a mentális modellt olyan formában is meg szokták fogalmazni, hogy “felteszünk” valamilyen információt “a blockchain-re”, és azt utólag nem lehet módosítani.

Ez a modell a Bitcoin-ból származik, bár a Bitcoin leírása, a Bitcoin White Paper nem tartalmazza az “immutable” kifejezést. Nick Szabó, a blockchain és smart contractok egyik atyja egy interjúban a Bitcoin-ra azt a hasonlatot használta, hogy egy Bitcoin tranzakció olyan mint a borostyánban ragadt légy, amely nem tud kiszabadulni, mert újabb és újabb rétegek rakódnak rá.

A blockchain adatstruktúra azonban nem abszolút értelemben módosíthatatlan. A kifejezés azt jelenti, hogy ha valaki utólag át akarja írni egy blockchain adatstruktúrát tartalmazó elosztott hálózat tartalmát, vagyis azt szeretné, hogy a hálózat minden tagja a módosított változatot fogadja el érvényesnek, ahhoz birtokolnia kell a hálózatot fenntartó bányász kapacitás több mint a felét (ezt hívják – pontatlanul – 51%-os támadásnak).

Ilyen módosítás többször is történt. Például akkor, amikor a DAO hack után az Ethereum alapítvány módosította az Ethereum blockchain tartalmát. Vagy amikor az Ethereum Classic hálózatot “51%-os támadás”-sal módosítottak.

A nem publikus, más néven konzorciális blockchain hálózatok tartalmát a konzorcium tagjai közös megegyezéssel bármikor törölni tudják, és módosított formában újra tudják építeni.

Az “immutable ledger” modell olyan problémák esetén hasznos, amikor az a cél, hogy egy adat ne legyen törölhető vagy módosítható mindaddig, amíg egy publikus blockchain hálózat rendben működik. A blockchain adatstruktúra pedig önmagában, az elosztott hálózat nélkül azt tudja biztosítani, hogy egy nagy adathalmaz két példányáról könnyen meg lehet állapítani hogy a tartalmuk megegyezik-e.

“Elmondom hát mindenkinek”

A Bitcoin működésének másik lényegi eleme a blockchain adatstruktúra mellett az, hogy minden tranzakciót minden csomópont tárol. Angolul ezt a “total broadcast” kifejezéssel írják le.

Ez a funkció a “módosíthatatlan főkönyv” működésének egy lehetséges implementációja, de csak akkor lenne ideális, ha a Bitcoin tranzakciók alanyai garantáltan meg tudnák őrizni anonimitásukat. Ez azonban nem igaz, mivel hálózat elemzéssel sok esetben ki lehet találni hogy egy Bitcoin cím mögött ki a valódi felhasználó.

Ha egy elosztott hálózat működésének célját tekintjük, egyáltalán nem kívánatos, hogy egy-egy tranzakciót a hálózat olyan tagjai is lássanak, akik nem érintettek a tranzakcióban.

Yap szigeti kőpénzek

A “total broadcast” működés metaforájaként a Yap szigeti kőpénzt is szokták emlegetni. Ezen a szigeten még a XX. században is működött egy olyan elszámoló rendszer, amelyben pénzként nagy kődarabok szolgáltak, amelyeket nem mozgattak, hanem csak kihirdették a tulajdonosváltást ha valamelyik gazdát cserélt. A legenda szerint egy ilyen kődarab szállítás közben a tengerbe esett, de a helyieket ez nem zavarta abban, hogy ugyanúgy hivatkozzanak rá, mint az összes többi kőpénzre. 

Cenzúrázhatatlan tranzakciók

A Bitcoin működésének egyik jellegzetessége hogy a tranzakciókat senki nem tudja megakadályozni. Ezt angolul úgy fejezik ki, hogy a Bitcoin “censorship resistant” hálózat. 

Ez a vonás bizonyos esetekben hasznos, máskor pedig nem. Egy olyan fizetőrendszer esetében például, amely egymást ismerő, egymással jogi kapcsolatban álló személyek tranzakcióit bonyolítja, és a fizetőrendszernek jogilag szabályozott környezetben kell működnie, ez nem kívánatos, sőt egyenesen káros. A cenzúrázhatatlan működésért ráadásul magas árat kell fizetni, a magas áramfogyasztás és lassú tranzakciók formájában. 

Kriptovaluták, “bányászat”

Egyesek a blockchain fogalmát az egyik lehetséges felhasználási területtel, a kriptovalutákkal azonosítják. Ez az azonosítás nem megalapozott, mivel blockchaineket sok minden másra is lehet használni. 

A kriptovalutákat kiszolgáló publikus hálózatok fenntartását úgynevezett “bányászok” végzik, akik pénzt akarnak keresni ezzel a tevékenységgel. A bányászat más blockchain hálózatokban, például zárt konzorciális hálózatokban ismeretlen fogalom.

Nem blockchain

Az is előfordul, hogy egy blockchain-szerűen működő megoldás fejlesztői tudatosan elhatárolódnak a “blockchain” kifejezéstől, mert ebben marketing értéket látnak. 

Ilyen például a Hedera Hashgraph, amely a Bitcointól eltérő adatstruktúrát és szinkronizációs algoritmust használ, és ezért gyorsabb a Bitcoinnál. Ezt az előnyt ki is használják a kommunikációban azzal, hogy tudatosan szembeállítják magukat a “blockchain”-nel. 

Egy másik példa a Guardtime nevű észt cég kommunikációja. Ők egy elosztott hálózat nélküli, blockchain adatstruktúra alapú megoldát fejlesztettek arra, hogy nagy adathalmazok integritását titkosítás nélkül meg lehessen védeni. Ezt a megoldást már a Bitcoin megjelenése előtt alkalmazták, és akkor úgy hívták hogy KSI, vagyis “Keyless Signature Infrastructure”. A Bitcoin népszerűségét látva átmárkázták a megoldást, és egy ideig úgy emlegették hogy “KSI Blockchain”. Az észt kormányzati rendszereket ezzel a módszerrel védték az orosz hackerek ellen, és Észtországot egyesek úgy is nevezték hogy “a blockchain nemzet”. A Guardtime manapság már inkább elhatárolódik a “blockchain” címke használatától, mivel úgy látják hogy az túlzottan összefonódott a kriptovalutákkal.

Elosztott főkönyvi technológia (DLT)

Egyesek a “blockchain” kifejezés helyett az “elosztott főkönyvi technológia” kifejezést (angolul Distributed Ledger Technology, DLT) javasolják. Van aki azt mondja hogy a DLT a blockchain fölöttes kategóriája. 

Valójában ez az elnevezés sem segít a fogalmi bizonytalanság leküzdésében. A “distributed” kifejezésből nem világos hogy az adatok szét vannak osztva egy hálózat csomópontjai között vagy replikálva vannak minden csomóponton (a gyakorlatban mindkét megoldás előfordul). A “főkönyv” kifejezés pedig azért nem jó, mert a számvitelben a főkönyv egész mást jelent mint a blockchainben. (A magyar “főkönyv” kifejezés ráadásul angolul “general ledger” lenne.)

Közösen használt tranzakciós platform

A cenzúrázhatatlan működést nem igénylő gyakorlati esetekben, például egy önállóan működő vállalatokból és esetleg állami szervekből álló konzorcium esetében közösen használt tranzakciós platformról érdemes beszélni. Ezt van aki “blockchain”-nek hívja, van aki nem.
A Corda például ilyen platform. Ők azt mondják magukról hogy a rendszerük bizonyos értelemben blockchain, más értelemben nem az. A használatát tekintve blockchain-nek nevezik magukat, és közben hangsúlyozzák, hogy a rendszerben se a Bitcoin értelmében vett blockchain adatstruktúra, se “total broadcast” jellegű teljes adatmegosztás nem működik.

A közös tranzakciós platform általános formája a Daml dokumentációjából
Egy másik, sok tekintetben hasonló (de más tekintetben eltérő) platform a Daml smart contract platform és a hozzá kapcsolódó Canton szinkronizációs platform. Ezek a technikai megoldásukat tekintve szinte semmiben nem hasonlítanak a Bitcoinhoz, azonban sok mindent megvalósítanak az eredeti célokból. A Canton használja is meg nem is a “blockchain” kifejezést: azt mondják magukról hogy “Global Synchronization Beyond Blockchain”. A platform arra alalmas, hogy blockchain hálózatokat és adatbázisokat összekapcsoljon olyan módon, hogy az így létrejött közös platformon jogilag megalapozott üzleti modelleket lehet implementálni.